gondolatok és érzések vizuális képe. A betű postscript, a Gutenberg galaxis digitális és mégis "forog" tovább.

Molnár Gyula grafikusművész
tanszékvezető, Magyar Iparművészeti Főiskola

----------------

Tanári pályafutásom korábbi szakaszában - amikor korlátozott szabadság, erős határellenőrzés és visszatartó útlevél politika szavatolta a zárt blokkhoz tartozás jellegét - a diákok előtt nem titkoltam, hogy a tervezés és alkotómunka feltételeiben változásra kell felkészülnünk, a nemzetközi verseny kihívása előbb utóbb kikerülhetetlenné válik.

Lehet, hogy egy válságtól terhes világban a tények ellenvetése megkérdőjelezi a korábban statikusnak tűnő játékszabályokat. Csakugyan nehéz, türelmet és összpontosítást igénylő feladat elérni azt, hogy egy illuzórikus Európa helyett egy valóságos Európa jöjjön létre. Még hiszünk abban, hogy jobb sors várja fiainkat és lányainkat,- de nehéz lenne abban hinni, hogy tartós szövetséget lehet kötni azokkal, akiknek az álláspontja velünk szemben az, hogy kint tágasabb. Azt hiszem a magyar közvéleményt módfelett érdekli az, hogy a fejlett államoknak az Európai Unióban tömörült csoportja hogyan kezeli a jaltai egyezménnyel korábban magára hagyott Közép-Európát - baráti kezet nyújt az egyenrangúság alapján - mint azt tette a második világháborút követően Németországgal, vagy kirekesztően, halogató módon eltaszítja magától ezeket a nemzeteket, arra a színvonalkülönbségre hivatkozva, melyet korábbi egyezményeivel maga szentesített Azok az érvek, melyeket a bővítés ellenzői táplálnak, olyan elváráshoz hasonlítanak, mint annak az igénye, hogy valakinek előbb legyen jelentős, jól vasalt ruhatára, mint kielégítő jövedelme és elfogadható élet színvonala. Az nem kétséges, hogy az

Európai Unió célkitűzései rendkívül összetettek és nincsenek filantróp szándékok gyújtópontjában. A kérdés egyszerűen az, hogy újra a közép-európai vasfüggönyön inneni államok csoportján verik el a port azért, hogy Nyugat-Európa önmagában stratégiai és gazdasági értelemben védett maradjon?

Vakság lenne szemet hunyni afelett, hogy a Magyarországon létrehozott szellemi és anyagi javak értékelése függetleníthető az integráció kérdésétől. Ugyanazok a művek, teljesítmények és termékek eltérő megítélést váltanak ki annak függvényében, hogy azok honnan származnak. A legjobb szándék sem változtat azon, hogy az értékrendet alapvetően befolyásolja az a földrajzi, geopolitikai háttér - az érdekek kapcsolódásai - amelyben az adott eredmények létrejöttek, ami vonatkoztatható a gazdaság egészére és a művészet, az oktatás és tudományos eredmények besorolásának motivációira. Lehet felülemelkedni, de értelmetlen kétségbe vonni azt, hogy az Unió előnyös helyzete több, mint ami objektív tényezőkkel magyarázható. Az előnyös helyzetekben mindig sok a lélektani és a menedzselés gyakorlatában rejlő elem, amelyben az Európai Unió vezető szereppel rendelkezik.

Eletünkben kiemelt jelentőségű a valahova-tartozás - jóllehet az élet természete megváltozott. A nemzetállam fogalma módosult - abszurdnak tűnik az, hogy Magyarország tömbökön kívül maradhat. Apámnak még a lelkesedéstől dobogott a szíve, amikor a század elején piros-fehér-zöld zászló alatt bevonult - feltételezem, hogy a mi fiataljainkat a szerelem és ösztönös patriotizmus mellett az egységes Európához tartozás gondolata találja szíven.

Ernyei Sándor
grafikusművész

A közlési vágy a kezdeti "írásos" kísérleteitől, a kőkorszaki barlangképektől a XXI. század kommunikációs világáig nyúló óriási ív, az emberi kultúra évezredes fejlődésének grafikonja. Először úgy hittük, hogy Gutenberggel lezárult egy több ezer éves korszak és egy új, előre be nem látható további évszázados fejlődés veszi kezdetét 1440-ben. Igaz néhány száz éven át - persze a korszerűsödő gépi technika fontos újításaival - valóban ez volt a helyzet. De elérkezett a XX. század második fele, amely a kommunikáció forradalmát hozta nekünk. Még ez az óriási technológiai fejlődés, a képi közlések nagy elterjedése sem tette talonba a betű, az írás jelentőségét. De ez a TV, a komputer, az Internet betűje csak gondolatközvetítő szerepében hasonlít elődjére. Ez a betű elődjének légies felbontott és állandóan mozgásban lévő mása, amely a másodperc tört részei alatt repüli körül akár az Egyenlítő negyvenezer kilométerét.

A képírástól a betűképig terjed a reklám igénye az írásos, komputerizált, digitalizált betűkre, hogy egyszerű áruismertető eszköztől a fogyasztói társadalom gyors, alapos kielégítéséig hatásos eszköz legyen a kezében.

Két évre vagyunk az ezredfordulótól, ha a technika fényterjedési sebességét elérő fejlődését tekintjük, vajon mi jön meg ebben a küszöbünk előtt bebocsátást váró XXl. századtól.

Nagy Péter
a Magyar Reklámszövetség elnöke