A betű

Jean Cocteau, francia költő - grafikusművész - filmrendező mondotta: az irodalom legnagyobb remekműve nem egyéb, mint egy összekevert ábécé. ("Le plus grand cher - d'oeuvre de le littérature n'est jamais qu'un alphabet en désordre.") Az ábécé huszonhat betűjét így fogalmazhatjuk meg: egyezményes absztrakt jelek. Miért "a" az a, vagy miért "B" a B? Mert egyszer, tanulmányaink során, amikor írni és olvasni tanultunk, valaki bevezetett bennünket a betűk titkaiba, mondván, hogy ez az "a", vagy ez a "B" és azóta nem felejtettük el. Jean Guitton, a francia Akadémia tagja, így fogalmazta meg a betűk lényegét: huszonegynéhány furcsa jellel - kis lehatárolt rajzokkal - minden emberi gondolat visszaadható. ("Avec une vingtaine de signes bizarres, de petits dessins clos, pouvoir reproduire toutes les pensées humanies.") A közlekedésrendészeti táblák legtöbbje szintén egyezményes absztrakt jel. Behajtani tilos: piros körben fehér vízszintes vonal. Már ismertük a jelentőségét mielőtt még beiratkoztunk volna az Autóműszaki Intézetbe, hogy megszerezzük a gépjárművezetői engedélyt. Meg kell tanulni, mert a tábla önmagában nem jelent semmit. Absztrakt jel mint egy betű.

Az értelmező szótárak szerint a "Tipográfia" az egyik nyomdai eljárást, a magasnyomást jelenti. Ólombetűk szedéstükrére a festékező henger a kiálló felületeken lerakja a nyomdafestéket és nyomóhenger segítségével ezt a festékréteget veszi át a papír. Ez a technika alapjában véve Gutenberg óta nem változott, csak a technikai fejlődés folyamán a kézi szedést felváltotta az egyenkénti, vagy sorbetű szedőgépekkel történő gépi szedés. (Monotype, Linotype). A címszedés vagy nagyméretű ólombetűkkel, vagy még nagyobb méretű fabetűkkel gazdagította nyomtatványok, plakátok méretarányaival összeegyeztethető betűarányok használatát. A síknyomás, litográfia majd az ofszetnyomás tették először lehetővé a tervezőművész egyéni stílusának kifejezését.

Schmal Károly plakátterve

Országos Alkalmazott Grafikai Biennále 1984