Az előszó előzménye
A valóság látványképe tőlünk független, térben és időben létező végtelen folyamat. A látás az érzékelés birodalma: a látvány a minket körülvevő világról és a benne lévő tárgyakról a visszaverődő fény útján jut el a szemünkbe. Pupilla, retina, receptorok, csapok, pálcikák: ez az ember képi valóság közvetítőjének biológiai mechanizmusa. A látás, az érzékelés megelőzi az értelmezés folyamatát. Az emberi tapasztalat a látott képélményeket értelmezi, arra fogalmakat alkot és meghatározza azokat a beszéd segítségével. Ha látunk egy foltos, hosszú nyakú állatot, azt mondjuk rá hogy zsiráf, mert már valaki megfogalmazta illetve tapasztalta, hogy ez egy zsiráf. Látunk egy festményt, azt mondjuk rá hogy absztrakt; egy másik vizuális élmény egy plakát. Érzékelés és értelmezés: ez a mi emberi valóságunk, látványvalóságunk, kulturális közmegegyezések összessége. A fotó a lét történetének töredéke, időben és térben létezett látvány, önmaga is térbeli és időbeli médium. A grafikus új valóságot teremt, időn és téren kívüli, soha nem létező valóságot.
A képzelet valósága a XXI. század hajnalán
- mely magában foglalja az alkotói fantázia szülte Mű-valóságát, a Művalóságot, a Virtuális valóságot, a 3D és az animált, mozgatott virtuális terek valóságát is.
Az információ tervezésében a kép a kommunikáció és néha maga is médium. René Magritte pipát ábrázoló képén írásban deklarálja: "Ez nem pipa" (1929). A pipa, mint tárgy az a valóság, a festett kép a képzelet szülötte. A jelölő a látvány, a jelölt a fogalom és ezek együtt alkotják a jelvalóságot. "Virtuális valóság", hangoztatják ma minduntalan, pedig a képalkotók évezredeken át és ma is új valóságot teremtenek, a képzelet valóságát. A XXI. század hajnalán számtalan új "virtuális eszköz" és program áll rendelkezésünkre, de az alkotás ma is (legyen világképünk
akár mágikus, mitologikus vagy racionális) a kreatív, tehetséges művészeken múlik. Azokat a műveket vártuk, amelyek 1998-2000 között jöttek létre a tervező grafika művészet bármelyik műfajában, amelyek tervező grafikai tehetséget és tudást kívánnak. A Biennále is a képzelet valósága, grafikai valóság.
Molnár Gyula grafikusművész
tanszékvezető, Magyar Iparművészeti Főiskola
----------------
Az irrealitás realitása: a realitás irrealitása
A képzelet valósága időtlen, korlátlan és térbe nem helyezhető. Egy emberi agy képzelt valóságot és valóságos képzetet úgy tud magába fogadni, hogy annak határai nincsenek. Még az ébrenlét sem határolja be a gondolatokat az álom pedig virtuálissá teszi ezeket is. Az emberi gondolkodás csápjai elérhetik a világmindenség minden pontját, magában az emberben, a földi létében, az égben s világűr ismert és ma még a tudomány előtt is ismeretlen távlataiban. Virtuálissá azért teszi a gondolkozást és a képzeletet, mert kiragadhat a világmindenségből egy reális pontot, azt lekicsinyítheti atomivá megnagyobbíthatja az égitestek méreteire és azon túl. A gondolatok kirajzanak az emberi agyból, de a körülöttünk lévő valóságos tárgyakból, környezetünkből is. Kilángolhatnak egy könyvből, egy festőecsetből, a zongora húrjaiból, a tudomány és a technika minden vívmányából. Valódi valóságot, de virtuális valóságot rejt magában minden porszem, s az Internet minden kattintása. A XXI. század olyan realitásokat - és tegyük hozzá - irrealitásokat rejt magában, amelyek képi ábrázolása csak úgy valósítható meg, ha atomjaira bontják és ezeket az elképzelt atomokat komponálják meg a 2000-ik év emberének szemével és agyával felfogható képi valósággá. A gondolatok mineműsége szóródik. Egy nagy alkotó elképzelései túlhaladják az átlagos emberi gondolkodást,
de a mozdulatlan tárgyak is kisugározhatnak gondolatokat, amelyeket egyben kommunikálnak is felénk. Kiben mit generál egy épület, egy festmény, egy írói alkotás - meghatározhatatlan. A mű-valóság azonban átalakulhat mai realitássá is. E realitások mindenki irányában kommunikálódnak; a környezet alakulása és alakítása valóságos, régebben irreálisnak tűnő és elképzelhetetlen lehetetlenségeket változtat megfoghatóvá és a ma embere részére hétköznapi evidenciává. - A 2000-ik év "halálos tavasza" a mindmegannyi elpusztult haltetemből konstruált temetői keresztek tízezrei az elképzelhetetlent tették elképzelhetővé.
A XII. Országos Tervező Grafikai Biennále "KÉPZELET VALÓSÁGA" ily módon foglalja magába az alkotói fantázia szülte virtuális valóságot és művalóságot a valóságos valósággal.
Nagy Péter
a Magyar Reklámszövetség elnöke
